Virágkehely

A jelenlét öröme olyan érzés, ami nem azonos az élvezettel. Nem egy finom étel, egy jó táska vagy egy szerelmes pillantás váltja ki. Valami olyasmi, mintha egy röpke pillanatra nem fájna semmi és nem is kellene semmi. Nincs gondolat, nincs terv, megáll a pillanat. Nem fáj sem halál, sem magány, sem idő, sem távolság, nem fojtogat a hiány, nem mardos a vágy, nem lopakodik a félelem. Nem kell zaj, és nyüzsgés. Nem kell konfliktus és felesleges a sok beszéd is. Mint amikor a nagy vizeket, vagy a pattogó tüzet figyeled. Finom lebegés, ami nem tart sokáig, de felsejlik benne a remény, ami megmarad. Odaül a lelkedbe, és visz-visz az utadon. Boldogan, mert már tudod… már megkóstoltad, már egy icipicit a tiéd, és ezért tudod merre tartasz.