Szerző: Fügefa Virága|Kelt: 2017. május 15. 13:42|Hozzászólások: 0
Próbáltál már mosolyogni teregetés, felmosás vagy vasalás közben… Különös kérdés, igaz? Pedig a titok ebben rejlik. Örömöt találni a hétköznapi, profán dolgokban. Megállítani magad, akkor amikor szenvedsz semmiségeken, lefelé görbül a szád és zárt a mellkasod. Fedezd fel magadban a negatív, lehúzó erőket, pillants rájuk, és mondd magadban: aha, most nyakoncsíptelek! Vond meg a vállad, mosd meg az arcod és vegyél néhány mély levegőt! Köszöntsd örömmel a légzésed, a járásod, a mozdulataid. Öleld meg, aki melletted áll, vagy csak mosolyogj rá! Engedd emelkedni magad!
Ne rontsd el! Olyan szép is lehet! Adj derűt, erőt, támogatást! Minden belőled árad szét, és minden hozzád tér vissza!
“Szemem tavában magadat látod:
Mint tükröd, vagyok leghűbb barátod.”
W.S.